Paintballaddict – csak így, simán…

Egy beszélgetés margójára…

Posted in Csak úgy... by Tacepao on 2009/08/10

Nem titok, megszállott paintball játékos vagyok. Szívem fele woodsballért, a másik az airballért dobog. Tulajdonképp jöhet bármi csak paintball legyen. Sajnos igazi airball pályán (lufis, turfos, profi) még nem volt alkalmam lövöldözni, de ami késik nem múlik.
Az elmúlt években jellemzően woodsball jellegű pályákon, területeken sikerült csatáznom. Volt (van) terepruhám, bakancsom, volt woosdball markerem (tippmann), volt airball (gagyi?) spyder, és mostanság egy használtan vett dye c5 gatyában rohangászok, ami szerintem több helyen járt már életében mint én…
…nyilvánvalóan az évek alatt több százezret költöttem paintball cuccokra/játékra, de nem tartozom a tehetősebb emberek közé. Egyszerű munkás ember vagyok, szerelő, semmi extra. Szóval igen csak meg kell gondolnom, hogy mit mire költök. Nem csak most, a lassan közhellyé váló válság alatt, hanem mindig. A magánéletem egy tragikomédia, az autóm egy lassan nagykorú masina, magán „vagyonom” egy papírfecnin elfér. Ezt nem panaszképp írom, hanem hogy elhelyezzem magam a „hierarchiában”. Amúgy sok bajom nincs és relatív jól érzem magam a bőrömben. No, de nem én vagyok ebben a történetben a lényeg, hanem az átlagos paintball játékos, aki rendelkezik egy középszerű markerrel, co2 palackkal, van maszkja, jellemzően terepruhában szaladgál, igyekszik olcsón lőszerhez jutni és már annak is örül, ha három lövésből legalább egy oda megy, ahova szerette volna.
Na, mostanság igen sokat beszélgetek ezekkel az átlagos paintball játékosokkal. Jellemzően van egy helyük, ahova eljárnak és néha elvetődnek egy-egy nagyobb scenariora. Havonta két-három hétvégén „pirítanak”, általában olcsó lőszert, fél kartont alkalmanként. Nem az a fontos nekik, hogy minden lövés találjon és sohase lőjék ki őket, hanem hogy jó társaságban jót szórakozzanak, lehetőleg a pénztárcájuk szabta határokat nem feszegetve. Hétköznap melóznak, gyárban, építkezésen, vagy épp kereskedők, rendőrök, katonák. Nem ők húzzák a nagy lóvét…
…és már szinte hallom, az idáig olvasóknak a fejében: Akinek nincs pénze az ne paintballozzon! Csak hát kérem, a veréb is madár, még ha szürke és kicsi is. Tény, hogy a paintball nem lesz soha tömegsport. Nem is ez a lényeg. Hanem, hogy ezek az átlagos játékosok, mostanság ki vannak akadva, de nagyon! Hogy mi a bajuk? Elbeszélésekből, beszélgetésekből azt szűrtem le, hogy azokkal akik ezt a játékot szervezik irányítják nincsenek teljesen kibékülve!
Sajnos idén megfigyelhető volt, hogy a military jellegű versenyek vagy meghiúsultak, vagy olyan kevés csapat nevezett rájuk, hogy az már szinte szégyen. És nyárra elérte ez a tendencia a scenariokat és az airball versenyeket is. Számokat nem akarok dobálni, aki erre kíváncsi nézze a festéklövészt. Bizonyos versenyek elmaradása után, jöttek ezek a dumák, hogy: „nem igaz, hogy ebben az országban nincs X db Y fős csapat, aki merné megmérettetni magát, stb, stb.”
Na ezekre és a hasonló hozzászólásokra, jöttek válaszok, még ha nem is az interneten, hanem a „csaták” közti pihenőben. A versenyek, rendezvények drágák (tisztelet a kivételnek)! Azon versenyek/játékok pedig, ahol a játékosoknak csak a helyszínen vásárolható lőszerrel lehet versenyezni/játszani, sokak szerint nem is a versenyről/játékról, hanem a bevételről szól! Ha van saját markere, maszkja, egyebe, akkor miért nem versenyezhet az ő saját, megszokott lőszerével?! Volt olyan rendezvény – verseny, ahol felháborító, minőségen aluli lőszert adtak a játékosoknak nem épp baráti áron. És a beszélgető társak ilyenkor mindig a mellemnek szegezték a kérdést: – Miért van ez? A verseny szervezők miért a játékoson akarnak keresni? Miért nem kerítenek külső szponzort – paintball termék gyártót, energiaital gyártót, akármit – aki megfinanszírozza a verseny anyagi hátterét, vagy legalább egy részét? Például egy vidéki kisváros futóversenyén sem horror nevezési-díjért vehetsz részt. Vagy egy kerékpáros versenyen. Vagy egy íjászversenyen sem kell a helyszínen nyilat venni, ha lőni szeretnél. Tudom ezek a sportok nem biztos, hogy párhuzamba állíthatók a paintballal, de egy valamiben az ilyen beszélgetőknek igazat kell, hogy adjak: Nincsenek valódi, a szervezők által felhajtott szponzorok a versenyeken, scenariokon. Van a nagy büdös semmi és a borsos árak! Ami biztos! Egy átlagjátékos sem fog kb. 20-30 ezer forintot elkölteni egy versenyért (nevezési, lőszer, útiköltség), ahol a végén jó esetben kap egy színes A4-es oklevelet és egy vállon veregetést. Ha szerencsés, vagy ügyes, akkor pedig egy serleget… Félreértés ne essék! Nincs baj a serleggel, oklevéllel, vállon veregetéssel. Csak nem biztos, hogy arányos a belefektetett pénzmennyiséggel. Ugyanis azon a 20-30ezer forinton egy hónapig simán eljátszogat az átlagjátékos, a jól megszokott helyén…. Ja! Hogy nem lesz oklevele, serlege így soha? Az a három-négy önfeledt játék a haverokkal, normális körülmények között, nem horrorárú ócska lőszerrel, kárpótolni fogja!
Nekem mindezzel vitatkozni nincs kedvem, sem erőm. Csak egy dolgot tudok ide a végére írni, véleményként: Ez a folyamat, megannyi tehetséges játékosjelöltnek veszi el a kedvét és öli ki belőle a „versenyszellemet”. És a sok amatőr tehetség hobbijátékos marad, vagy abbahagyja! Szervezők! Ébredjetek fel! Hosszú távon a ti érdeketek, hogy színvonalas, nívós és baráti árú versenyeket rendezzetek! Kell a változás, kell az egység, az összefogás, a minőség, hogy olyan helyzetet teremtsünk, ahol a paintballtól nem elmegy, hanem épp hogy megjön a kedve a játékosnak!

Most pedig várom a véleményeket! És lehet nyugodtan kiosztani, ha hülyeségnek gondolod amit itt olvastál!

Advertisements

2 hozzászólás

Subscribe to comments with RSS.

  1. mz_ said, on 2009/08/10 at 18:08

    tény és való hogy konstruktív kis beszélgetés volt;) Viszont Skypeon vegyél már fel dumáljunk picit, ez a kis vasárnapi dolog kipattintott a fejemből pár dolgot és ma telefonáltam párat, valami körvonalazódik és remélem nem hal el:)

    skype: mz_alkoholista

  2. Akos said, on 2009/08/11 at 20:51

    Privát tapasztalataim szerint a woodsball játékosok nagyobbik része nem akar versenyezni, ha mégis elvetődnek egy-egy “military” versenyre azt általában a buli, a játéklehetőség, a társaság kedvéért teszik. Na azért az sem ritka, ha valakit elkap a gépszíj és egy airball pályán köt ki.

    Ha valaki versenyt szervez, akkor oda idő, munka, személyzet, serleg, stb. tehát pénz szükséges. Egy néhány (50-100) fős kis rendezvényre szerintem nem olyan könnyű sponzort szerezni, ki akarna horvát mellényes, hobbi játékosoknak valamit annyira reklámozni, amiért hajlandó lenne egy említésre méltó összeget (árut) kiadni?

    A rendezési díjjon két dolgot lehet lespórolni, -ha a pálya amúgy is adott- a személyzetet/bírókat és a rendező hasznát.
    Ha emiatt tré a bírózás, akkor bukik az egész, ha meg nincs haszon akkor miért dolgozzon vele a szervező?
    Sajnos ez egy drága játék.

    A pénzdíjjas versenyek pedig csak a játékosok költségeinek növelésével hozhatóak össze.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: