Paintballaddict – csak így, simán…

“Paintball szüzekkel” a Patriotsnál, avagy a meglilult nagylábujj esete a Tacepaoval!

Posted in Fun, Woodsball by Tacepao on 2010/03/28

Szóval, az úgy volt, hogy kb. két hónapja oda jött hozzám az egyik főnököm, hogy a másik főnökömnek március végén lesz a születésnapja. Oké, de ez engem miben érint? – kérdeztem vissza. Hát, arra gondoltunk, hogy kéne neki szervezni egy “meglepetés paintball bulit”, és mivel te nincs olyan nap, hogy ne áradoznál, néha fejfájdítóan sokat a paintball szépségéről, arra gondoltunk, hogy segíthetnél a megszervezésében. Mondhat erre az ember gyereke nemet?! Pláne a főnökének? Belementem. pedig azt tudni kell rólam, ha valamit utálok, az a játékszervezés. Pár évvel ezelőtt még aktívan csináltam kis baráti társaságomnak, de az ideg, ami a játékostársak összetrombitálásával, telefonálgatásokkal, szervezéssel járt teljesen elvette a kedvem az egésztől. No meg a folyamatosan ígérkező, de mindig az utolsó pillanatban otthon maradó emberek miatti égés, hogy az eredetileg leadott létszámhoz képest, kevesebben vagyunk, végképp betette a kaput. Az utolsó löket, még két-három évvel ezelőtt történt talán. Tízen-valahányan jelezték, hogy jönnek és a végén ott álltunk négyen. A pofámról olyan szinten égett a bőr, hogy meg tudtam volna őrülni. Na, azóta nem szervezek senkinek semmit.

De ennek a felkérésnek nem lehetett nemet mondani. Természetesen nem azért mert a főnökeimről volt szó, hanem mert tényleg olyan emberkékről, akik még soha az életben nem paintballoztak. és láttam bennük a potenciális jövőbeni játékosok lehetőségét. Szóval, nekem mint a paintball fanatizmus élő szobrának, kutya kötelességem, hogy olyan élményben legyen részük, ami remélhetőleg maradandó élményt jelent majd. Így belefogtam. de már merült is fel a kérdés: Hova is vigyem őket játszani? Ez tényleg fogós kérdés volt. Itt a környéken, nem tudtam olyan helyszínt választani, amit úgy be mernék vállalni, hogy ne valljak vele szégyent. Néztem a távolságokat, a játékosok lakhelyeit és a végén egyetlen értelmes alternatívám maradt: Patriots!

Ezután telefon Leventének: Nem nagy létszám, barátok, kollégák, brahi paintball, igazi csak a helyszínen fogod megtudni mit csinálsz meglepetés történet, kis paintball, kis evés-ivás. Levente nagyon megértő és segítőkész volt, így sikerült megegyeznünk a március 27, szombat tíz órai dátumban.

Nem akarom leírni, a szervezés és a titoktartás, dezinformálás, témakerülés és konspirálás magasiskolájának történetét, mert akkor igen csak elkalandoznák. Elégedjen meg mindenki azzal, hogy a meglepetés tényleg sikerült!

Nyolcan vettünk részt az ünnepelttel együtt egy hamisíthatatlan paintball élményben. Öt férfiember és három hölgy. A csapatelosztás könnyűre sikeredett: négy fiú együtt és én a lányokkal. Így nagyjából “egyenlőek” az erőviszonyok.

A tortát felvágtuk, és a kalandba belevágtunk! Az első helyszín épület harc. Gyorsan végig a földszinten, lányok a nyomomban. Ellen az emeletre visszavonul. Én pirítok rendesen (természetesen G3 a társam a játékban). Emeletre fel, ott rövid tűzharc után ketten a sárga csapatból ki. Én nyomomban társaimmal tovább. Már csak az ünnepelt állja a sarat. Küzd egy társammal egy szobába húzódva. Gondolok egyett és berohanás folyamatos tűzzel, de benézem, máshol lapult, mint sejtettem, így sétálok. Az első kör az uraké. Visszavágó: Három csapattársam az emeletre fel, én “hangosan csörtetve”, földszinten vonom magamra a figyelmet, hogy a bekerítés összejöjjön. Ketten lenn is maradnak velem foglalkozni. Egész jók! Sokáig bírják a vad sorozataimat, de azért idővel sétára kényszerülnek. Közben lányok az emeleten takarítanak, így egál!

Ezután “labirintus” következik. Én osztom az észt: – Gyorsan futok, úgy hogy tolok egy sprintet a másik végéig, ti pedig, futtok utánam és egy-egy sarkot lefogtok! Start és két lépés után olyan hasra esés, hogy azt hittem ott kaparom el magam szégyenemben. De játék van! Így azonnal felpattanás és sprint. Beérek és ketten látják ennek “kárát” a túloldalon. A visszavágó már kevésbé sikeres, mivel beszorulunk. Már csak én vagyok talpon, de ketten két oldalról szorítanak, majd koppan a maszkomon a festék. 2-2, ha jól számolom!

A régi Trabantos pálya helyén  lévő gumis pályán folytatjuk. Itt az első körben sajnos gyorsan fogynak a lányok, így a másodikra taktikát váltunk. Kivárunk, mint azt az urak is tették az előző körben. Bejön. Srácok már csak ketten, lányok ügyesen terelik el rólam a figyelmet. Túloldalon egy hiba: egy fedezék mögött két játékos, holtteret kihasználva büntetek: bunker! Mindketten “kivégezve”.

Ezután irány a kábeldobos, ami mint később kiderül, nagy kedvence lesz mindenkinek. Sok oda-vissza játék. jellemző taktika: Lajost (ez lennék én, azoknak akik nem ismernek, és nem tudják a rendes nevem: Tacepao) kiiktatni, lányokat letarolni. ez néha be is jön, néha nem. Lányok és srácok körről-körre fejlődnek! Persze magyarázok, pofázok, ajánlásokat teszek, jó sokat. Van amit megfogadnak, van amit nem. de így is látszik rajtuk: élvezik. Én is, szóval minden oké!

Végjáték: Három lány és három fiú egymás ellen. Robi és én “pihenünk”. Így kívülről nézve, látom igazán, reggel óta sokat ügyesedtek, bátorodtak minden! Büszke vagyok rájuk!

Levezetésképp pizza evés és a torta maradékából falatozgatás, beszélgetés. “Hadi-jelvények” lövésnyomok mutogatása. nekem is van egy szép, az ünnepelttől a homlokomon. De ami igazán fáj, az a bal lábamon a nagylábujjam! Az egyik induláskor, mivel most egy kicsit érzékenyebbre állítottam az elsütőbillentyűt a markeremen, sikeresen “lemészároltam” szegényt! Szép lila, még most is. De akkor és ott kit érdekel! a hangulat jó, a játékosok fáradtak, mindenki boldog. Közben ránk sötétedik, így hazafelé vesszük az irányt. De előtte még elbúcsúzunk egymástól és házigazdáinktól. Balázska, Never és a többiek igazán segítőkészek voltak végig, pedig számukra nem egyszerű nap volt. Három csapat és egy airsoft gárda. És sajnos egy kellemetlen reggeli szituáció ellenére is, biztosították, hogy szórakozásunk gondtalan és gördülékeny legyen!

S az immáron nem “paintball szüzek”? Volt köztük, aki már annyira belelkesedett, hogy a májusi ” A Nyúlon Túl” paintball eseményen való részvételét fontolgatja! Remélem a meglepetés parti hozott néhány új lelkes tagot a magyar paintball társadalomba!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: